The Health Status of the Population of Sellye District, a Disadvantaged Micro-Region, in the Light of Sociodemographic Factors- Literature Review
Abstract
Tackling health inequalities is a global goal also set by the WHO and is in the common interest of all societies. Keeping in mind the extremely close correlation between socio-economic status and health outcomes is of particular importance in planning health promotion and making health policy decisions. The research aimed at assessing the health status of the population of Sellye district, one of the most disadvantaged micro-regions according to available statistics, to examine the relationship between socio-economic status and health conditions, and to compare health status internationally with populations living in other disadvantaged regions. Research questions: How does the impact of sociodemographic factors on health prevail? Through what mechanisms does race/ethnicity affect health? Our present study is a literature review, the first stage of a comprehensive investigation, in which we examine the Hungarian and international literature. Health status is largely determined by sociodemographic characteristics, it is also influenced by the wider social, economic, political, and cultural environment. Health must always be considered in the context of the environment. Ethnicity is strongly connected to social class, but it can still be important in terms of social cohesion and the resources available to the Roma
Downloads
References
Ádány, R. (Ed.2011). Megelőző orvostan és népegészségtan. Budapest, Medicina. ISBN: 9789632260709
Barcsi, T., Dinnyés, K. J., Pusztafalvi, H. (2022). Az egészségfejlesztés alapjai. In I. Boncz, K. Lampek, H. Pusztafalvi (Ed.), Kézikönyv az egészségfejlesztéshez (pp. 11-34). Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karhttps://www.etk.pte.hu/public/upload/files/efop343/KezikonyvAzEgeszegfejleszteshez2022net.pdf
Bircher, J. (2005). Towards a DynamicDefinition of Health and Disease. Medicine, Health Care and Philosophy, 8(3), 335-341. https://doi.org/10.1007/s11019-005-0538-y
Bíró, A., Branyiczki, R., Kollányi, Zs. K. (2020). Egészségi állapot és munkapiaci státus összefüggései Magyarországon és Európában. In K. Fazekas, P. Elek, T. Hajdú (Ed.), Munkaerőpiaci tükör 2019. (pp. 80-90). Budapest, Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont.http://real.mtak.hu/119634/1/mt_2019_kozelkep1.pdf
Blas, E., Kurup, A. S. (Ed. 2010). Equity, socialdeterminants and publichealthprogrammes. Geneva,WHO.https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/44289/9789241563970_eng.pdf;sequence=1
Cserti Csapó, T., Orsós, A. (2013). A mélyszegénységben élők és a cigányok/romák helyzete, esélyegyenlősége. In Varga, A. (Ed.), Esélyegyenlőség a mai Magyarországon (pp. 99-121). Pécsi Tudományegyetem BTK NTI Romológia és Nevelésszociológia Tanszék. https://pea.lib.pte.hu/bitstream/handle/pea/23818/varga-aranka- eselyegyenloseg- a- mai- magyarorszagon- 2013.pdf?sequence=1&isAllowed=y
Csizmadia, P. (2017). Az egyenlőtlenségek alapvető társadalmi okai és az elmélet alkalmazási lehetőségei az egészségügyi szakpolitikákban. Egészségfejlesztés, 58(2), 17-19.https://doi.org/10.24365/ef.v58i2.168
Csizmadia, P. (2018). Kísérlet az egészség fogalmának újradefiniálására. A Meikirch modell. Egészségfejlesztés, 59(1), 45-51. https://doi.org/10.24365/ef.v59i1.239
Dahlgren, G., Whitehead, M. (1991). Policies and StrategiestoPromoteSocial Equity in Health. Stockholm, Institute forFuturesStudies.https://core.ac.uk/download/pdf/6472456.pdf
Diderichsen, F., Evans, T., Whitehead, M. (2001). The socialbasis of disparities in health. In T. Evans, M. Whitehead, F. Diderichsen, A. Bhuiya, M. Wirth (Eds.), Challenging Inequities in Health. From Ethicsto Action (pp. 12–23). Oxford University Press.https://doi.org/10.1093/acprof:oso/9780195137408.003.0002
Durst, J. (2015). Chapter 2 New Redistributors in Times of Insecurity: Different Types of Informal Lending in Hungary. In M. Brazzabeni, M. Cunha & M. Fotta (Ed.), Gypsy Economy: Romani Livelihoods and Notions of Worth in the 21st Century (pp. 49-67). New York, Oxford: Berghahn Books. https://doi.org/10.1515/9781782388869-005
Evans, T., & Brown, H. (2003). Road traffic crashes: operationalizing equity in the context of health sector reform. Injury control and safety promotion, 10(1-2), 11–12. https://doi.org/10.1076/icsp.10.1.11.14117
Hablicsek, L. (2007). Halandósági egyenlőtlenségek: a várható élettartam és az elhalálozási valószínűségek alakulása. In L. Hablicsek, K. Kovács (Ed.), Az életkilátások differenciálódása iskolázottság szerint, 1986–2005 (pp. 13-47). Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/kutatasijelentesek/article/download/384/138
Hajioff, S., &McKee, M. (2000). The health of the Roma people: a review of thepublishedliterature. Journal of epidemiology and communityhealth, 54(11), 864– 869.https://doi.org/10.1136/jech.54.11.864
Józan, P. (1986). A budapesti halandósági különbségek ökológiai vizsgálata 1980–1983. Demográfia, 29 (2-3), 193–240. https://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/1027/1066
Juhász, A., Nagy, Cs., Páldy, A., Beale, L. (2010). Development of a Deprivation Index and ItsRelationtoPrematureMortalityDuetoDiseases of theCirculatory System in Hungary, 1998–2004. Social Science &Medicine (1982), 70(9), 1342– 1349.https://doi.org/10.1016/j.socscimed.2010.01.024
Kawachi, I., & Kennedy, B. P. (1997). Health and Social Cohesion: Why Care about Income Inequality?. BMJ (Clinical research ed.), 314(7086), 1037– 1040.https://doi.org/10.1136/bmj.314.7086.1037
Kolosi, T., Pósch, K. (2014). Osztályok és társadalomkép. In Kolosi, T., Tóth, I. Gy. (Ed.), Társadalmi Riport 2014 (pp. 139-156). Tárki, Budapest. https://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b328.pdf
Kósa, K., Lénárt, B., & Ádány, R. (2002). A magyarországi cigány lakosság egészségi állapota. Orvosi hetilap, 143(43), 2419–2426.https://doi.org/10.1556/650.2002.10.06
Kósa, Z., Széles, G., Kardos, L., Kósa, K., Németh, R., Országh, S., Fésüs, G., McKee, M., Ádány, R., Vokó, Z. (2007). A Comparative Health Survey of the Inhabitants of Roma Settlements in Hungary. American Journal of Public Health, 97(5), 853–859.https://doi.org/10.2105/AJPH.2005.072173
Kovai, C. (2016). A „magyar” hegemónia és „cigány” stigmatizáció - A Cigány-magyar különbségtétel hatása a cigány közegek szerveződésére. Szociológiai Szemle, 26(2), 90- 117.https://szociologia.hu/dynamic/kovai_cecilia_veg.pdf
Kovai, C. (2017). Az etnicitás szerepe az egészségegyenlőtlenségek magyarázatában, és a hozzáférés esélyei a magyarországi hátrányos helyzetű csoportoknál. In J. Torgyik (Ed.), Válogatott tanulmányok a társadalomtudományok köréből (pp. 227-236). Komárno, Slovakia, International Research Institute. https://www.irisro.org/tarstud2017junius/46KovaiCecilia.pdf
Kovács, K. (2007). Halandósági különbségek a 30–64 éves népesség körében (halálokok szerinti elemzés). In: L. Hablicsek, K. Kovács (Ed.), Az életkilátások differenciálódása iskolázottság szerint, 1986–2005 (pp. 49-106). Budapest, KSH Népességtudományi Kutatóintézet.https://www.demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/kutatasijelentesek/article/download/384/138
KSH (2008). Tájékoztató a kiemelten támogatott kistérségekről. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/kistersegimutato.pdf
KSH (2016). Tér-Kép, 2015. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/ter_kep_2015.pdf
Libicki, É., R. Fedor, A. (2022). A telepi körülmények között élők egészségi állapotának ésegészségműveltségének jellemzői. Acta Medicinae et Sociologica 13 (34), 138- 162.https://doi.org/10.19055/ams.2022.05/31/7
Link, B. G., Phelan, J. (1995). SocialConditionsasFundamentalCauses of Disease. Journal of Health and SocialBehavior, Spec No, 80–94. https://doi.org/10.2307/2626958
Marmot, M.G., Smith, G. D., Stansfeld, S., Patel, C., North, F., Head, J., White, I., Brunner, E., & Feeney, A. (1991). Health inequalities among British civil servants: the Whitehall II study. Lancet, 337(8754), 1387–1393.https://doi.org/10.1016/0140-6736(91)93068-K
Marmot M. (2015). The health gap: the challenge of an unequal world. Lancet (London, England), 386(10011), 2442–2444. https://doi.org/10.1016/S0140-6736(15)00150-6
Masseria, C., Mladovsky, P., &Hernández-Quevedo, C. (2010). The socio-economicdeterminants of thehealth status of Roma in comparisonwith non-Roma in Bulgaria, Hungary and Romania. European Journal of Public Health, 20(5), 549–554.https://doi.org/10.1093/eurpub/ckq102
Orosz, É. (1990). The Hungarian Country Profile: Inequalities in Health and Health Care in Hungary. Social Science and Medicine, 31(8), 847–857.https://doi.org/10.1016/0277-9536(90)90021-J
Orosz, É., Kollányi, Zs.(2016). Egészségi állapot, egészség-egyenlőtlenségek nemzetközi összehasonlításban. In: Kolosi, T. (Szerk.). Társadalmi Riport 2016 (old. 334-357)https://doi.org/10.61501/TRIP.2016.16
Pál, V. (2013). A perifériahelyzet és az egészségi állapot – egy ormánsági kutatás tapasztalata. A Falu, 28(1), 29-40.
Pál, V. (2017). Egészségünk földrajza - területi különbségek a hazai egészségi állapotban. Magyar Tudomány, 178(3), 311-321.https://epa.oszk.hu/00600/00691/00162/pdf/EPA00691_mtud_2017_03_311-321.pdf
Sepkowitz, K.A. (2006). Health of theworld’s Roma population. Lancet, 367(9524), 1707-8.https://doi.org/10.1016/S0140-6736(06)68746-1
Simko, V., Ginter, E. (2010). Short life expectancy and metabolicsyndrome in Romanies (gypsies) in Slovakia. Central European Journal of Public Health, 18(1), 16–18.https://doi.org/10.21101/cejph.b0011
Solar, O., Irwin, A. (2010). A Conceptual Framework for Action on the Social Determinants of Health. Social Determinants of Health Discussion Paper 2 (Policy and Practice). Geneva, WHO Commission on the Social Determinants of Health. https://iris.who.int/bitstream/handle/10665/44489/9789241500852_eng.pdf?sequence=1
Starfield, B. (2001). Basic concepts in population health and health care. Journal of epidemiology and community health, 55(7), 452– 454. https://doi.org/10.1136/jech.55.7.452Whitehead 1990
Stiglitz, J.E. (2013). The Price of Inequality. HowToday´sDivide Society Endangers OurFuture. New York: WW Norton & Companyhttps://doi.org/10.1111/npqu.11358
Vincze, F., Földvári, A., Pálinkás, A., Sipos, V., Janka, E. A., Ádány, R., & Sándor, J. (2019). Prevalence of ChronicDiseases and Activity-Limiting Disabilityamong Roma and Non-Roma People: A Cross-Sectional, Census-BasedInvestigation. International Journal of Environmental Research and Public Health, 16(19), 3620.
https://doi.org/10.3390/ijerph16193620
Vitrai, J. (2022). A komplex egészségfejlesztés szemlélete. In I. Boncz, K. Lampek, H. Pusztafalvi (Ed.),Kézikönyv az egészségfejlesztéshez (pp. 56-81). Pécs, Pécsi Tudományegyetem Egészségtudományi Karhttps://www.etk.pte.hu/public/upload/files/efop343/KezikonyvAzEgeszegfejleszteshez2022net.pdf
Vokó, Z., Csépe, P., Németh, R., Kósa, K., Kósa, Z., Széles, G., Ádány, R. (2009). Does socioeconomic status fully mediate the effect of ethnicity on the health of Roma people in Hungary? Journal of Epidemiology and Community Health, 63(6), 455– 460.https://doi.org/10.1136/jech.2008.079715
Wilkinson, R.G. (1996). Unhealthy Societies: The Afflictions of Inequality (1st ed.). Routledge. https://doi.org/10.4324/9780203421680
Whitehead, M. (1990). The Concepts and Principles of Equity in Health. Copenhagen:WHO, Reg. Off. Eur. (EUR/ICP/RPD 414 7734r). https://pdf4pro.com/amp/view/the-concepts-and-principles-of-equity-and-health-flacso-4ba485.html
World Health Organization. Targets for Health for All, European Health for All Series No. 1 WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 1985
World Health Organization. Social Justice and Equity in Health. Unpublished report on a WHO meeting, Leeds, United Kingdom, July 1985. WHO Regional Office for Europe, Copenhagen, 1986.
Copyright (c) 2024 Judit Németh, Gabriella Hideg, PhD
This work is licensed under a Creative Commons Attribution 4.0 International License.
